 | Az alábbiakban olyan élménybeszámolókat olvashatsz,amiket a jobb agyféltekés rajztanfolyamok korábbi hallgatói írtak. A beszámolók egy kis ízelítőt nyújtanak a négy napos kurzusról,és a sorok között talán néhány magadban megfogalmazott kérdésre is megtalálod a választ. Jó olvasást kívánok! Én? Ismerve magamat,na meg a képességeimet,ez elég hihetetlenül hangzik… “Ha le tudod írni a neved,akkor képes vagy rajzolni is!”– olvasom pár sorral lejjebb. Hát éppenséggel a nevemet le tudom írni,de hogy rajzolni nem tudok,az biztos! “A művészi rajzolásra való képesség születésétől fogva mindenkiben mélyen belül szunnyad!”– ezen meg már csak mosolygok:bennem ez a képesség nem szunnyad,hanem horkolva alszik! Felébreszthetetlenül… Az igazi meglepetés akkor ér,amikor megnézem a korábbi résztvevők előtte-utána alkotásait. Ez nem lehet igaz! Az első nap rajzolt ákombákomokból a negyedik nap végére nagyszerű portrék lettek! A változás elképesztő! Mi a csuda történhet a négy nap alatt,hogy ilyen bámulatos fejlődésen mennek keresztül a hallgatók? Vajon nekem is sikerülne így megtanulnom rajzolni? Én is képes lennék minderre? Miközben ezen morfondírozom,megszólal a fülemben egy kis hang:figyelj,másnak lehet,hogy megy,de neked? Nincs is kézügyességed! Kétbalkezes vagy! Nem tudsz rajzolni,és nem is fogsz megtanulni soha! Ne is álmodozz! Kis hang ide,kis hang oda,a figyelemfelkeltő hirdetés megteszi a magáét:mások sikerén felbuzdulva és minden kétségem ellenére jelentkezek a Szepes Liliána által szervezett jobb agyféltekés rajztanfolyamra. Amit kb. 1 perc múlva már meg is bánok,de nincs visszaút. Akármennyire is félek a lebőgéstől,már döntöttem:mindenképpen elmegyek a kurzusra! Az első nap ismerkedéssel kezdődik. Hogy könnyebb legyen megjegyezni egymás nevét,kapunk egy kitűzőt. A társaság összetétele igen vegyes,van itt gyermekével érkező anyuka,egyetemi hallgató,tanár,egyéni vállalkozó,stb. Egyetlen közös van csak bennünk:állítjuk,hogy nem tudunk rajzolni. Látva,hogy nem csak én vagyok bizonytalan,máris oldódik a feszültségem. A bevezető előadásból megismerjük a bal és jobb agyféltekénk működését,foglalkozunk a kreativitással,hallunk a jelkép- és szimbólumrendszerekről,megtudjuk,hogyan gátolja előrejutásunkat a helytelenül rögzült hitrendszerünk,és hogy miképp lehet felszabadítani a blokkolt képességeinket. Az egész előadásból számomra az a legérdekesebb,amikor az előadó arról beszél,hogy a rajztudáson túl egy új szemléletmóddal leszünk gazdagabbak a negyedik nap végére. Erre kíváncsi vagyok! Elmélet után máris jön a gyakorlat:azt a feladatot kapjuk,hogy készítsünk kontrollrajzokat,amelyekkel majd össze tudjuk hasonlítani a negyedik nap alkotásait. Miközben előbányászom a kapott csomagból a ceruzákat,kellemes füstölőillat terjed szét a teremben,és halkan megszólal egy nagyon kellemes dallam. Hónapok óta terveztem,hogy elmegyek erre a tanfolyamra. Úgy éreztem szükség van rá,bár többen kérdezték,hogy miért,hiszen eddig is tudtam rajzolni. Igen,valamennyire tudtam,vagy inkább volt egy hitem,elképzelésem arról,hogy mennyire tudok rajzolni. És ez az elképzelés nem felelt meg nekem. Úgy éreztem valami meggátol abban,hogy igazán jól és örömmel csináljam. Reméltem,hogy a tanfolyamon kiderül mi ez a valami. (Ki is derült,de erről majd később.) Másrészt nagyon kiváncsi voltam vajon mi az a titok vagy inkább technika,aminek használatával bárki képes lesz potrtét rajzolni? Négy napon át tartott a tanfolyam. Reggel 9-től délután 5-ig csak rajzoltunk. Rendesen lefáradtam,nem szoktam én ennyi időt munkával tölteni,mióta anyukaként is funkcionálok. Bár a Jobb agyféltekés rajzolás c. könyvhöz tartozó munkafüzet is végigvezet a tanfolyam gyakorlatain,mindenkinek inkább a tanfolyamot ajánlom. Egyedül biztosan nem csináltam volna meg az összes feladatot,főleg nem négy nap alatt…Nagyon intenzív munka volt! Liliána,az oktatónk,rögtön az elején mondott néhány dolgot,amitől úgy éreztem,hogy itt a helyem. Rajzolás közben pedig néha az jutott eszembe,hogy mi a fenét keresek itt?? Na,nem azért mert annyira idegen lett volna a hely vagy a közeg,hanem mert a bal agyféltekémnek nem tetszett,hogy elnyomás alatt van,ezért folyamatosan beledumált abba,amit a jobb agyféltekémmel csináltunk. Aztán később már csak csöndben hümmögött. Az elmúlt hónapokban három cikk is született a Tudatos Vezetés blogon az agyféltekék témájában. Az egyik szerint a jobb agyféltekéseké a jövő,a másik szerint mítosz,hogy az emberek vagy jobb,vagy bal agyféltekések lennének,a harmadik szerint nem is kettő,hanem négyféle gondolkodási preferenciánk lehet,attól függően,hogy melyik negyedünk a leginkább domináns. Terence Hines idegkutató egyenesen azt állítja,hogy az egyik félteke erősítése nem eredményez kreativitás-fejlesztést. Ilyen káosszal a fejemben indultam el a négynapos jobb agyféltekés rajztanfolyamra,hogy saját élményre tegyek szert a témában. Jó kis heterogén,20 fős csoportba cseppentem,15 évestől az ötvenesekig,diákoktól a kozmetikuson és a tanárokon át az üzleti életben tevékenykedő pénzügyesekig és vezetőkig. A többség,magam is beleértve,egy dologban feltétlenül osztozott:totál tehetségtelen volt a rajzolásban. Erről tanúbizonyságot tettek a tanfolyam elején készített kontroll rajzaink. |
| Copyright ©2012 Jobb agyféltekés rajzolás,kineziológia - All Rights Reserved - JOGI INFORMÁCIÓ | |
D)